„Az építésznek prófétának kell lennie… prófétának a szó igazi

értelmében… ha nem lát legalább tíz évre előre, akkor nem

érdemli meg az építész nevet.”

Frank Lloyd Wright

Épületek élettartama átlagosan 50-100 év. Folyamatosan és egyre gyorsabban változó világunkban nem lehetséges egyetlen szakterületen sem 100 évre előre gondolkodni, azonban a tervezőasztal mellett törekednünk kell arra, hogy olyan épületeket tervezzünk, amelyek esztétikai, funkcionális, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból a leghosszabb ideig használhatóak a legkisebb gazdasági ráfordítással, mint például a működtetési, átalakítási vagy a felújítási költségek. Ezeket szem előtt tartva az energia hatékony és az akadálymentes tervezésre kiemelt hangsúlyt helyezünk munkáink során.

Amikor a globális felmelegedésről, a klímaváltozásról, a légszennyezésről, az üvegházhatásról, a környezetre káros anyagok kibocsájtásáról van szó, elsősorban mindenkinek az ipari termelés jut eszébe, azonban a világ energiafogyasztásának több mint 40%-áért az épületek üzemeltetése a felelős, ezzel arányosan a szennyezőanyag kibocsátásért is. Magyarország helyzetét tovább rontja az a tény, hogy az energiafogyasztásunk körülbelül 54%-át a fűtés teszi ki. Az energiatudatos építészeti tervezés során törekednünk kell a teljesítményelvű tervezésre, melynek legfőbb alappillérei, hogy olyan épületeket tervezzünk, amelyeknek a hővesztesége minél alacsonyabb, a hőnyeresége pedig minél magasabb legyen. A hőveszteség csökkentését ideális tájolással, megfelelő tömegformálással, magas minőségű építőanyagok beépítésével tudjuk elérni, a hőnyereség növelését pedig magas hatásfokú gépészeti rendszerek alkalmazásával lehet biztosítani, amelyek lehetőleg megújuló energiák felhasználásával üzemelnek.

Építészként fontosnak tartjuk a társadalmi felelősségvállalást, ezért tervezési munkáink során alkalmazzuk az akadálymentes tervezés alapelveit. Épületeinket úgy tervezzük, hogy minél szélesebb körben és minél könnyebben lehessen használni őket anélkül, hogy azok az emberek, akik valamilyen szempontból hátrányos helyzetben vannak, megkülönböztetve érezzék magukat. Ez azért is lényeges, mert ami a megváltozott képességű emberek számára elengedhetetlen ahhoz, hogy rendeltetésszerűen tudjanak használni egy épületet, az a többi ember számára kényelmi szerepet tölt be. Az egyetemes tervezés alkalmazásával elkerülhető, hogy az épületeinken mindenféle utólagos, kényszer megoldásokat alkalmazzunk, amelyek ugyan a funkcionalitást kielégíthetik, azonban az esztétikai igényeknek és a gazdaságossági szempontoknak biztos, hogy nem fognak eleget tenni. Az egyetemes tervezés korunkat érintő elöregedő társadalmi szerkezet problémakörére is egy megoldási lehetőséget ad.